A település története

Bér eredetileg a Kökényes-Radnót nemzettség birtoka volt. A települést 1439-ben a bujáki vár tartozékaként tartották számon, Báthory István birtokaként. A XVI. században török fennhatóság alá tartozott. Az 1770-es években az úrbéri rendezéskor, a herceg Eszterházy család lett a tulajdonosa. A török megszállás alatt a falu lakosainak a száma nagyon megcsappant, ezért a felvidékről telepítettek ide szlovák nemzetiségű családokat. A falut tót-magyar vegyes lakosságú faluként említik.

A többször gazdát cserélt terület sorsa a II. Világháború után is hányatott volt. 1950-ig a sziráki körjegyzőséghez tartozott. 1950-től 1970-ig önállú tanácsú község volt saját hivatallal, majd 1990-ig ismét a sziráki község közös tanácsához csatolták, mint társközséget. 1991-től önálló önkormányzattal, 1992-től pedig már önálló polgármester hivatallal rendelkezik.
A településnek 50-80 évvel ezelőtt jelentős tanyavilága volt, amiből mára csak a területek elnevezése maradt meg (Csobánka- puszta, Virágos-puszta, Felsőegres, Alsóegres ). A településhez közeli 7,5 hektár területű Virágos-pusztán található egy kastély, amely ma Andezit fogadóként működik. A település evangélikus temploma védett, a XIV. században épült, gótikus részletei ma a többszörös átépítés után is megtalálhatóak. Az evangélikus parókia klasszicista - 1820 körüli - építmény. Az Ó falunak nevezett részen 150 évvel ezelőtt épített pincesor található, melynek némelyike mára már a bort kóstolgatni vágyók rendelkezésére áll. Hagyományosan egy portán több család is él, ezért a település szerkezete viszonylag sűrű. Magán hordozza a palóc építészet jegyeit. 1960-ban még 1100 ember élt a településen, mára ez a szám 450-re csökkent. Kis falucskánkban szlovák és cigány nemzetiségű önkormányzat is működik. A polgármester főállású a képviselőtestület öt főből áll. A községben alsó tagozatos iskola működik. Rendelkezik orvosi rendelővel, ahova Szirákról jár orvos hetente két alkalommal. Gyógyszertár a szomszédos községben van. Az evangélikus egyház szép templomával, a baptista egyház pedig imaházával van jelen a közösségi életben. A községbe be van vezetve a vezetékes ivóvíz és a gáz, a csatornázás folyamatban van.
A község csodálatos, egyedi kincse a világviszonylatban is ritka természeti képződmény. A Bér-nagyhegyi - ie. 13 millió évvel ezelőtt létrejött - vulkanológiai érdekesség, az andezit oszlopsor, melynek különlegessége homorú megszilárdultságában áll. A Nagy-hegy északi oldalán több feltárásban és feltárulásban találkozhatunk andezittel. Egyik helyen - a hegy gerincén - tüskés tarajként sorakoznak az oszlopok, másutt csaknem függőlegesen állnak. A letisztítás, a tudományos számbavétel még nem történt meg. A jövő nagy feladatát jelenti e ritka kincs feltárása és közkincsé tétele. Ezek a ritkaságok sajnos ma még nem eléggé ismertek. A kövek között jellegzetes sziklai növények telepedtek meg. A terület tájvédelmi körzetté van nyilvánítva.
Bér a vidékfejlesztés területén a pásztói kistérséghez tartozik. Komoly vitát váltott ki a település "zsák" jellegének megszüntetésére irányuló törekvések egyike, miszerint egy összekötő utat lehetne építeni Bér-Buják-Ecseg útvonalon. Az elkészült terveket az önkormányzatok határozattal elfogadták. Bér fejlesztésére nézve a legnagyobb kihívás egy - régen szőlő termesztésére használt területen - új üdülőövezet kialakítása.

Ez a weboldal cookie-kat használ. A weboldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába.